Virágból gesztenye

A szelídgesztenye a bükkfafélék csoportjába tartozik, a vadgesztenyével hasonló nevük és termésük ellenére nincs rokonságban.
A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos, de a Kárpát-medencében, így hazánkban is termesztik.

Gesztenye virágMérsékelt égövi növény. Termesztésére a meleg, csapadékban bő vidékek a legmegfelelőbbek. Optimális számára az évi +10°C középhőmérséklet. A téli hideget viszonylag jól bírja, -20 °C esetén sem szenved fagykárt. A tavaszi fagyok sem károsítják. A gesztenye vízigényes növény, az évi 800 mm csapadékmennyiség a kedvező számára.

A kilenc ismert gesztenyefaj közül Európában csak egy faj, az általános európai gesztenye (Castanea sativa) terem. Franciaországban, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is termesztik nagyüzemi szinten, de a legnagyobb szelídgesztenye-állomány Olaszországban található.

Magyarországon összefüggő, nagyobb felületű gesztenyések kizárólag a Dunántúlon helyezkednek el. A termőtájak közül a nyugat-dunántúli a legjelentősebb. A magyar szelídgesztenye-fajták jól bemutatják a főbb hazai termőtájakat - az Alpokalja vidékét, melyet egy Kőszegszerdahelyi fajta; a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták és végül Észak-Magyarországot, melyet a Nagymarosi fajták képviselnek.
Hazánkban a leghoszabb életű gyümölcsfaj. Előfordulnak többszáz éves fák, ritkábban 600-700 éves példányok is találhatók. A szelídgesztenyefa magassága elérheti a 20-30 métert.
Törzse zömök, gyakran csavarodott, vastag ágakra bomló. Koronája sudaras, sátorozó. A fiatal fa kérge vörösesbarna, fényes és sima. Az idősebb fáé sötétbarna és mélyen repedezett. Hosszú oldalgyökerei gyakran kiemelkednek a talajból. A levelek 10-15 cm hosszúak, lándzsásak, lekerekített vagy ék vállúak, szélük durván fűrészes, szálkás. A levél színe haragoszöld, fonáka pelyhes.

A szelídgesztenye rügyfakadása viszonylag későn következik be - április közepétől május elejéig tart. A virágzás június végén, július elején történik.
A gesztenye egyivarú, de egylaki növény, vagyis a hímivarú és nőivarú virágai ugyanazon a fán, de külön-külön fejlődnek. A virágzatok az azévi hajtás különböző részein helyezkednek el. A gesztenye olyan szélporozta gyümölcsfaj, amelynek megporzásánál a rovarok is besegítenek.

Gesztenye virágA gesztenyevirágzatban, a kupacsban egynél több – gyakran három, de esetenként tíz vagy még több virág fordul elő. A különlegesen nagy gyümölcsű olasz maróni fajtákra jellemző, hogy csak egy virág termékenyül és fejlődik a virágzatok többségében. A jó termőképességű és gyümölcsméretű típusokon 2, legfeljebb 3 gyümölcs, a makk fejlődik a kupacsban. A makk héjszíne sárgásbarnától a sötétbarnáig fajtánként változik.

A termés érése fajtától és termőhelytől függően szeptember végétől november elejéig tart. A vegetáció végét jelzi az őszi lombszíneződés és lombhullás. A rövid tenyészidejű fajták kora ősszel sárgára színeződnek, míg a hosszú tenyészidejűek az ősz vége felé színeződnek sötétbarnára.

Az egészséges gesztenye a dióhoz hasonlóan - néhány hétig szárítva - száraz, hűvös helyen tárolva hónapokig eláll.

Forrás:
Szentiványi Péter: Gesztenye, Mezőgazdasági Kiadó, 1976
Dr. G. Tóth Magdolna: Gyümölcsészet