Miért jó, ha gesztenyét eszel?

strict warning: Declaration of views_plugin_style_default::options() should be compatible with views_object::options() in /home/primamaroni/www.gesztenyemarci.hu/sites/all/modules/views/plugins/views_plugin_style_default.inc on line 0.

A gesztenye a száraztermésű héjas gyümölcsök - vagyis a diófélék közé tartozik, de összetétele alapján a zöldségfélékhez, gyümölcsökhöz áll közelebb. A többi diófélével összehasonlítva sokkal kevesebb zsírt és fehérjét tartalmaz, ami miatt energiatartalma is jóval alacsonyabb.

A Maroni gesztenye energia- és makrotápanyag-tartalmának összehasonlításban néhány diófélével:

  Maroni gesztenye Földimogyoró Mandula Dió
Energia 163 kcal 609 626 654
Fehérje 2,7 g 26,7 27,6 18,6
Zsír 1,6 g 47,2 52,2 57
Szénhidrát 34,4 g 14,7 6,8 11,7

A gesztenye energiatartalma alacsony. A Maroni gesztenye 163 kcal/100 g energiát tartalmaz. Fogyasztása az egészséges testsúly fenntartásához is hozzájárulhat. Testsúlycsökkentő étrendekbe és alacsony energiatartalmú diétákba a natúr gesztenye és az abból készült gesztenye alapú ételek jól beilleszthetőek.

Szelíd gesztenyeA monda szerint Magyarországon a szelídgesztenye Mátyás király idejében, a XV. században vált ismertté. Beatrix királyné hozta magával Itáliából. Ekkor vált Mátyás király kedvenc ételévé a gesztenyével töltött kappan, azaz a gesztenyével töltött kakas. A palotában a gesztenye kedvelt csemegének számított, sütve és mézzel ízesítve fogyasztották.

A néphagyomány szerint Károly Róbert király öt szelídgesztenye-erdőt telepített Nagymarosra.

Nagybányán a szelídgesztenye volt az a nemes gyümölcs, amellyel a város tanácsa az erdélyi fejedelmeknek és magasabb beosztású főuraknak igyekezett kedveskedni. A feljegyzések szerint a város ebből a ritka gyümölcsből ajándékozott 1642-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelemnek is.

A szelídgesztenye Közép- és Dél-Európában ősidők óta él, és az itt élő embereknek már a történelem előtti időkben is fontos táplálékát képezte.

A rómaiak úgy vélekedtek, hogy az ember számára ott vannak meg az optimális életfeltételek, ahol a szelídgesztenye megél.

Mindkét gesztenyerúd a korszerű táplálkozásba jól beilleszthető desszert.
Korosztálytól függetlenül bárki számára kiváló élvezeti értékű édesség.

Különösen azoknak ajánlható, akik ügyelnek egészségük és testsúlyuk megőrzésére is. A gyermekek, fiatalok ízlésének, igényeinek eleget tesz, de a felnőttek körében is kedvelt. Fogyaszthatják várandós kismamák, sportolók, idősebbek is.

Kedvező táplálkozási tulajdonságait értékes alapanyagának, a gesztenyének köszönheti. Élvezeti értékét a gesztenyemassza jellegzetes ízén kívül a kakaómassza-bevonat adja. A Gesztenye Marci natúr gesztenyerúd 79%-át, a meggyes gesztenyerúdnak pedig 61 %-át gesztenyemassza alkotja.

Az egészségmegőrző táplálkozás elveinek megfelelően édességet, desszertet az étkezések befejező fogásaként ajánlott fogyasztani. Közülük is olyanokat ajánlatos választani, amelyek gyümölcsalapúak, kevesebb energiát, zsírt, cukrot és valamilyen értékes tápanyagot is (ásványi anyagok, vitaminok, élelmi rost) tartalmaznak. Ez utóbbi kategóriába tartozik a Gesztenye Marci gesztenyerúd mindkét fajtája.

Sziasztok!

Gesztenye Marci vagyok, a szuper erős gesztenyefiú!

A szelídgesztenye a bükkfafélék csoportjába tartozik, a vadgesztenyével hasonló nevük és termésük ellenére nincs rokonságban.
A szelídgesztenye Dél-Európában, Kelet-Ázsiában és Észak-Amerikában őshonos, de a Kárpát-medencében, így hazánkban is termesztik.

Gesztenye virágMérsékelt égövi növény. Termesztésére a meleg, csapadékban bő vidékek a legmegfelelőbbek. Optimális számára az évi +10°C középhőmérséklet. A téli hideget viszonylag jól bírja, -20 °C esetén sem szenved fagykárt. A tavaszi fagyok sem károsítják. A gesztenye vízigényes növény, az évi 800 mm csapadékmennyiség a kedvező számára.

A kilenc ismert gesztenyefaj közül Európában csak egy faj, az általános európai gesztenye (Castanea sativa) terem. Franciaországban, Spanyolországban, Görögországban és Portugáliában is termesztik nagyüzemi szinten, de a legnagyobb szelídgesztenye-állomány Olaszországban található.

Magyarországon összefüggő, nagyobb felületű gesztenyések kizárólag a Dunántúlon helyezkednek el. A termőtájak közül a nyugat-dunántúli a legjelentősebb. A magyar szelídgesztenye-fajták jól bemutatják a főbb hazai termőtájakat - az Alpokalja vidékét, melyet egy Kőszegszerdahelyi fajta; a Dél-Dunántúlt, melyet az Iharosberényi fajták és végül Észak-Magyarországot, melyet a Nagymarosi fajták képviselnek.
Hazánkban a leghoszabb életű gyümölcsfaj. Előfordulnak többszáz éves fák, ritkábban 600-700 éves példányok is találhatók. A szelídgesztenyefa magassága elérheti a 20-30 métert.
Törzse zömök, gyakran csavarodott, vastag ágakra bomló. Koronája sudaras, sátorozó. A fiatal fa kérge vörösesbarna, fényes és sima. Az idősebb fáé sötétbarna és mélyen repedezett. Hosszú oldalgyökerei gyakran kiemelkednek a talajból. A levelek 10-15 cm hosszúak, lándzsásak, lekerekített vagy ék vállúak, szélük durván fűrészes, szálkás. A levél színe haragoszöld, fonáka pelyhes.